Szakmai blog

Eltitkolt vagyon - Mennyi Bitcoinja van a házastársamnak?

2021-12-17 | Crypto

Eltitkolt vagyon - Mennyi Bitcoinja van a házastársamnak?

Miért nehéz a kriptovaluta felkutatása?

 

A nehézséget a kriptovalutákkal történő tranzakciók (egyébként nem tényleges) anonimitása okozza. A kriptovalutákat digitális kriptotárcákban tartják, amelyek az egyes tranzakciókhoz „címeket” rendelnek, így ezeket nem is naplózzák személyekhez. Ami tovább nehezíti a felderítést, hogy magát a tárcát akár egy e-mail címmel is létre lehet hozni, ennek felderítése pedig igen bonyolult lehet.

 

Milyen úton érdemes elindulni?

 

A ún. blokklánc - amely egy decentralizált és nyilvános főkönyvként működik - rögzíti a mindenkori összes Bitcoin tranzakciót, tehát azt is, hogy melyik címről érkezett és melyik címre küldték. Elsőként érdemes lehet házastársunk bankszámlakivonatait górcső alá venni, ugyanis amennyiben a Bitcoint fiatvalutával vásárolták bankkártya használatával, vagy banki utalás során, akkor az illetékes pénzügyi intézmény által kibocsátott bankszámlakivonat kimutatja ezt a tranzakciót.

Szintén segítség lehet az az egyre növekvő gyakorlat, hogy egyes nem pénzügyi vállalatok elfogadják a Bitcoint fizetőeszközként, így ha ilyen vállalat által kínált terméket vásárolunk kriptovalutával, akkor a tranzakció máris nevet és címet kap. Bizonyítékul szolgálhat akár egy, a birtokában lévő adóbevallás is, hiszen a Bitcoin eladását tőkenyereségként vagy veszteségként kell bevallani az adóhatóság felé.

 

Mi történhet, ha rejtve maradnak előttem a bitcoinok?

 

Annak ellenére, hogy a kriptovalutás tranzakciók félig-meddig anonim módon működnek, a fent részletezett módokon többnyire mégis lehetséges a detektálásuk. Abban az esetben, ha a pénzösszeg már egy külföldi tőzsdére került, a hatóságok nehezebb helyzetbe kerülnek. Azt azonban mindenkinek tudatosítania kell, hogy amennyiben kriptovalutát rejteget a másik előtt, az később súlyos jogkövetkezményekkel járhat.

Ilyen esetben szükséges jogi képviselet?

Ha válása során ilyen helyzetbe kerülne, mindenképpen tanácsos ügyvéd felkeresése, hiszen az ehhez értő ügyvéd pályafutása során találkozott már hasonló esettel, így tapasztalattal, és megfelelő szaktudással rendelkezik ahhoz, hogy minél egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb eszközökkel felderíthető legyen a szóban forgó kriptovaluta-állomány.

A legtöbb válóperes ügyvéd ugyan nem figyel célzottan erre a területre, de IT területeken jártás kollégák figyelik, hogy mutat-e bármi jel kriptovaluta tranzakciókra és kriptovaluta-állomány birtoklására, hiszen ezek a dematerializált értékek is kivétel nélkül beleszámítanak a felosztani kívánt közös vagyonba.

Hogyan osztható fel a kritovaluta-vagyon?

Ez teljesen egyéni preferencia kérdése, hiszen lehetőség van arra, hogy a kriptovalutát osszák szét egyenlő, vagy megegyezés szerinti arányban, de arra is lehetőség van, hogy fiat valutában kerüljön kifizetésre a kriptovaluta-vagyon a felek között. Amit minden esetben fontos megtárgyalni, hogy a kriptovaluta mikori árfolyamon és milyen értékben, milyen kriptotárcára vagy bankszámlára kerül kifizetésre. Ezen felül az sem elhanyagolandó, hogy ezekhez a kifizetésekhez hogyan tudunk majd hozzájutni.

Az egyeztetési tárgyalások során akár a kriptovaluta fiat valutára történő átváltásáról és annak felosztásáról is meg lehet egyezni.

Amennyiben válással, családjoggal, szoftverjoggal, vagy az információs technológia jogával kapcsolatos kérdése van, vagy jogi segítségre van szüksége, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz!

 

Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

2026-01-09
Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.

Bővebben

Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

2026-01-06
Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.

Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.

Bővebben

AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025-11-17
AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat