2021-11-25 | E-trade
Mi az a közösségi finanszírozás?
A közösségi finanszírozásról szóló korábbi cikkünk ezen a linken érhető el.
A közösségi finanszírozás olyan közvetítési forma, amely során a szolgáltató egy mindenki által nyilvánosan hozzáférhető platformot, általában honlapot működtet, ezzel kiiktatva a hagyományos pénzügyi közvetítő intézményeket. A tőkével szűkölködő vállalkozások ezen online felületen keresztül képesek kapcsolatba kerülni nagyszámú, általában természetes személyekkel, akik kisösszegű befektetéseikkel finanszírozzák a vállalkozások tevékenységeit. Vállalkozások közösségi finanszírozást maximum 5.000.000 euró értékig igényelhetnek.
Az Uniós közösségi finanszírozási szolgáltatás megszületése
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1503 Rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) 2021. november 10. napján történő hatálybalépése előtt nem volt uniós szintű közös szabályozás a közösségi finanszírozási szolgáltatásra tekintettel, ezért a tagállamok saját nemzeti előírásokkal szabályozták a területet. Egyes tagállamok önálló szabályozási keretet alkalmaztak, míg más országokban, mint ahogyan Magyarországon is, már a meglévő jogszabályok szerint került megítélésre a tevékenység. Következésképpen, hiába vált egyre inkább bevett alternatív finanszírozási forrássá a kezdő- és kisvállalkozások számára a közösségi finanszírozási szolgáltatás, az Uniós szintű szolgáltatás kiépítéséhez szűkségessé vált a tagállamok által közvetlenül alkalmazandó Rendelet.
Átmeneti időszak
A Rendelet alkotói 2022. november 10. napjáig átmeneti időszakot biztosítanak azon szolgáltatók számára, amelyek a különböző nemzeti jogok alapján már engedéllyel rendelkeznek. Az egyéves ideiglenes ciklus alatt lehetősége nyílik az említett szolgáltatóknak nemzeti engedélyeiket a Rendelet szerinti engedélyre történő átváltásra, valamint a szolgáltatásaikat most indító vállalkozások is megszerezhetik a tevékenységi engedélyt.
Ki nyújthat közösségi finanszírozási szolgáltatást?
A Rendelet 12. cikke értelmében olyan az Unióban letelepedett jogi személyek nyújthatnak közösségi finanszírozási szolgáltatást, akik közösségi finanszírozási szolgáltatóknak minősülnek. Lényeges újítása a Rendeletnek, hogy már nem az ESMA, hanem a szolgáltató letelepedési helye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatósága engedélyezheti a szolgáltatást. Magyarországon az MNB tölti be ezt a pozíciót. Az ESMA szorosan együttműködik az engedélyt biztosító hatóságokkal, statisztikai adatokat gyűjt, valamint a közösségi szolgáltatók nyilvános és naprakész nyilvántartását vezeti.
A közösségi finanszírozási szolgáltatás menete
A szolgáltatók a platformon keresztül esélyt nyújtanak a vállalkozások projektjeinek bemutatására, amelyek finanszírozására a meghatározott ideig tartó kampányidőszak alatt jelentkezhetnek a befektetők. Fontos hangsúlyozni, hogy a szolgáltatóknak semmilyen érdeke nem fűződhet a platformjaikon feltüntetett közösségi finanszírozási ajánlatokhoz.
A Rendelet hatálya kiterjed mind a befektetésalapú, mind a hitelalapú közösségi finanszírozási szolgáltatásokra. Az előbbi esetén a vállalkozás hozamot fizet a befektetőknek járó részvény vagy kötvény után, míg a hitelalapú közösségi finanszírozási szolgáltatás során a finanszírozók előre meghatározott kamattal kapják vissza a befektetett összeget. Mindkettő szolgáltatás nagykockázatú, mivel jelentős tőkét képesek megmozgatni, ezért a közösségi finanszírozási szolgáltató részére különféle adatokat kell szolgáltatni a platformra történő regisztráció során, így kompenzálva a vállalt kockázatot. Mindemellett a platformon csak olyan projekt szerepelhet, amely egy előzetes vizsgálat által bemutatásra megfelelőnek bizonyul.
Tapasztalt és tapasztalatlan befektetők
A Rendelet különbséget tesz az úgynevezett tapasztalt és tapasztalatlan befektetők között, védve a tapasztalatlan befektetőket. Belépéskori tudástesztnek kell alávetni a tapasztalatlan befektetőket, hogy a befektetéssel járó magas kockázatot megérthessék, valamint a szolgáltatók kötelesek figyelmeztetni őket, hogy előfordulhat, hogy a felületen nyújtott szolgáltatások számukra nem a legelőnyösebbek. Továbbá, ha egy tapasztalatlan befektető tervezett befektetése meghaladja a Rendelet által kitűzött limitet, a szolgáltató köteles azt biztosítani, hogy az adott befektető kapjon kockázati figyelmeztetést. Ezenfelül a szolgáltató köteles biztosítani a tapasztalatlan befektetői számára a szerződéskötést megelőző gondolkodási időszakot, amely során a leendő befektető bármikor, indoklás és következmény nélkül visszavonhatja a befektetési ajánlatát.
Közösségi finanszírozási szolgáltatással és az információs technológia jogával kapcsolatos további információkért, jogi tanácsadásért keresse bizalommal szakértő kollégáinkat!
