Szakmai blog

Áru vagy szolgáltatás? A szoftverek jogi minősítése

2021-10-04 | E-trade, IT jog

Áru vagy szolgáltatás? A szoftverek jogi minősítése

Előzmények

Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) az angol Legfelsőbb Bíróság kérésére hozott döntést a The Software Incubator Limited (TSIL) kontra Computer Associates perben, hogy lehet-e termékértékesítésnek minősíteni a szoftverek elektronikus úton történő szállítását a kereskedelmi ügynökökről szóló rendeletek értelmében.

A TSIL pert indított a Computer Associates ellen, miután a Computer Associates 2013-ban felmondta a közöttük fennálló ügynöki szerződést. Az EUB döntését megelőzte az angol fellebbviteli bíróság első határozata, miszerint ha egy szoftvert elektronikus úton és nem tárgyi adathordozón, tehát például USB-meghajtón vagy CD-ROM-on keresztül adják át, úgy nem minősül „árunak”.

Az EUB döntése

A határozat elleni fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság a következő kérdéseket utalta az EUB elé:

§ Az elektronikusan és nem tárgyi adathordozón szállított egyedi szoftverek „árunak” minősülnek-e a kereskedelmi ügynök fogalmának meghatározása szempontjából?

§ A megbízó ügyfele számára örökös licenc keretében nyújtott egyedi szoftverek a kereskedelmi ügynök fogalmának meghatározása szempontjából „termékértékesítésnek” minősülnek-e?

Az EUB egyértelművé tette: a számítógépes szoftverek elektronikus úton történő, licencadással egybekötött értékesítése a rendeletek alkalmazásában a „termékértékesítés” fogalma alá tartozik.

Ezen felül, szoftver „árunak” minősíthető attól függetlenül, hogy elektronikus letöltés vagy tárgyi adathordozó útján történik az értékesítése, mivel az anyagi adathordozón keresztül történő szállítás funkcionálisan egyenértékű a letöltéssel. Ebből következik, hogy a Computer Associates jogellenesen szüntette meg a TSIL-lel kötött szerződést.

Miért fontos kérdés ez az Európai Unión belül?

A döntés egyfelől véget vet annak a több éve tartó bizonytalanságnak, mely abból eredt, hogy vajon az informatikai ágazatban dolgozó ügynökök és megbízók tevékenységét szabályozza-e a kereskedelmi ügynökökről szóló 86/653/EGK és a 1993. évi kereskedelmi ügynökökről szóló (tanácsi) irányelv („Rendeletek”). Másfelől pedig azért is kiemelten fontos a fenti elvi döntés, mert a Rendeletek jelentős védelmet biztosítanak a megbízójuk nevében árukat (de nem szolgáltatásokat!) értékesítő vagy vásárló kereskedelmi ügynökök számára, beleértve a kártérítéshez vagy kártalanításhoz való jogot az ügynöki szerződés felmondásakor. Az „áru” fogalmát korábban azonban sem az irányelv, sem az irányelvet az Egyesült Királyság jogába átültető jogszabályok nem határozták meg.

A szoftvereket érintő kérdést a Legfelsőbb Bíróság a Brexit átmeneti időszakában utalta az EUB elé, így a Bíróság a Brexit után is jogosult volt az állásfoglalásra, a kereskedelmi ügynökökről szóló rendelet pedig továbbra is hatályban marad az ún. uniós jog fenntartott részeként.

Az összes szoftver-típusra vonatkozik az EUB döntése?

A válasz a kérdésre továbbra is nyitott marad. Az ún. Saas-software-ek (software as a service) esetében sokak szerint jó eséllyel nem beszélhetünk termékértékesítésről, hiszen itt a szoftverhez nem tartozik örökös licenc biztosítása, központilag tárolják őket és az ügyfél hozzáférése csak abban az esetben engedélyezett, ha előfizetett a felhőszolgáltató alkalmazások használatára.

Milyen következményekkel kell számolni ezután?

Mind az Egyesült Királyságban, mind az EU-ban egyaránt működő szoftvercégeknek, amelyek viszonteladókat - valójában ügynököket - alkalmaznak, érdemes lesz megfontolni, hogy a viszonteladókkal kötött szerződéseikbe olyan rendelkezéseket is belefoglaljanak, amelyek átstrukturálják azon jogok körét, melyeket a kereskedelmi ügynökökről szóló rendeletek és az uniós ügynöki irányelv biztosítanak. Az ügynöki szerződések felülvizsgálásával és a viszonteladói kapcsolatok strukturálásával lehetséges, hogy csökkenteni tudják a szerződés felmondásakor a megbízókat terhelő kockázatot.

Amennyiben szoftverjoggal, vagy az információs technológia jogával, esetleg szellemi alkotások jogával kapcsolatos kérdése van, vagy jogi segítségre van szüksége, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz!

 

Mire számíthat 2025 második felétől az, aki kriptóval kereskedik?

2025-07-10
Mire számíthat 2025 második felétől az, aki kriptóval kereskedik?

2025. július 1-től jelentősen változott a magyar kriptobefektetések szabályozása. A változás a szakmabelieket is meglepetésként érte, mert bár azt lehetett tudni, hogy módosításokat terveznek, a benyújtott majd elfogadott törvényjavaslat végső részleteire senki nem számított. Jelen cikkünkben először a megváltozott szabályozást mutatjuk be, majd egy kis kitekintést követően felvázoljuk, hogy mire lehet számítani a változások kapcsán.

Bővebben

2025: Új korszak az elektronikus aláírásban - amit minden cégnek tudnia kell

2025-04-23
2025: Új korszak az elektronikus aláírásban - amit minden cégnek tudnia kell

A digitalizáció előretörésével az elektronikus aláírás mára szinte minden vállalati folyamat természetes részévé vált – 2025-ben azonban jelentős változások léptek hatályba, amelyek magánszemélyek mellett a gazdálkodó szervezetek és jogi képviselőik számára is kiemelt jelentőséggel bírnak. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy 2025-től mi változott az elektronikus aláírásokkal kapcsolatban.

Bővebben

A népszerűség átka

2025-01-09
A népszerűség átka

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.
 

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat