Amióta világ a világ a személyiségi jogok védelme, és az ezen jogok esetleges megsértésével biztosított személyi, vagyoni érdekek libikókán állnak. Hol az egyik kap nagyobb figyelmet, hol a másikat védi jobban a jogalkotó.

Egy közepesen fejlett jogállam működésének feltétele a jogalanyok (értsd: állampolgárok és más, az adott államban tartózkodó személyek és vállalkozások) személyhez fűződő jogainak, képmás- és hangfelvételhez való jogának tiszteletben tartása, mégis számos helyen, ahol elsőre nem is gondolnánk, kamerák keresztezik utunkat. Jobban mondva, mi keresztezzük kamerák megfigyelési területét és egyéb rögzítő eszközök alanyaivá válunk: az utcán, a boltokban, a telefonos ügyfélszolgálat rögzíti a hangunkat, fedélzeti számítógéppel a szomszéd kocsiból.

A közterületeken elhelyezett biztonsági kamerák a társadalomnak inkább hasznosak, mintsem veszélyesek: az emberek lemondanak személyiségi joguk ezen aspektusáról, tárgyi javaik, testi épségük megóvása érdekében.

Mi a helyzet a rejtett kamerákkal?

Rejtett kamera használatakor a szükségesség- arányosság mértékét kell górcső alá venni.

 Egy esetleges peres eljárásban később a bizonyíték értékelésénél a bíró is ezeket a tényezőket fogja vizsgálni.

Általános szabályként elmondható, hogy ezek az eszközök indokoltak: terrorcselekmény, állam elleni merénylet megelőzése, felderítése vagy megakadályozása céljából, nemzetbiztonsági és katasztrófavédelmi célokból, körözött személy kilétének felderítése végett, valamint általános személy- és vagyonvédelem céljából. Így, ha a bűncselekménnyel vagy károkozással fenyegető helyzet következménye súlyosabb, mint, hogy megsértjük azok személy személyiségi jogait, akiről a felvétel készült- ezt nevezi a jog arányossági elven elfogadhatónak ítéli meg.

Így például a Kúria elvi határozatában kimondta, hogy nagyobb érdek fűződik a jogsértés felderítéséhez, mint ahhoz, hogy az emberekről készült – akár jogellenes- felvételt ne értékelhesse bizonyítékként- így háttérbe szorítva a jogsértő személy személyiségi jogait.

Ezért a vagyonvédelelem, magánlakás védelme megalapozhatja, hogy a birtokos kamerákat helyezzen fel ingatlanán belül, annak érdekében, hogy megelőzze a betöréseket, vagy bizonyítékként használhassa fel azt a rendőrségi eljárásban.

A rejtett kamera azonban sose sértheti meg az ember méltóságát, más szóval nem készülhet, és nem tehető közzé az ember számára megalázó felvétel, ,  mint például a lopás megakadályozása céljából a próbafülkében elhelyezett rejtett kamera, vagy az illemhelyiségekben, kórházi szobákban készült videófelvétel. Az ilyen és ehhez hasonló, kiszolgáltatott élethelyzetű ember felvétele és a dokumentáció közzététele jogsértő.

Sosem lehet szükséges és arányos a nem közterületen, hanem magánlakásban, magánterületen, a nem jogos birtokos magánszemély által elhelyezett rejtett megfigyelő-berendezés: például hálószobában a szoba lakójának beleegyezése nélkül elhelyezett megfigyelőeszközök.

Elő-elő fordul, hogy az így készült felvételeket – melynek készítése önmagában  jogellenes- hozzáférhetővé teszik egyes videó megosztó és social media portálokon, így megalázva a személyt, akiről a felvétel készült, és az oldal látogatottságát növelve egyben anyagi hasznot is szerezvén.

 

Nem is tudtam róla, hogy vesznek! Mit tehetek?

Ha a rejtett megfigyelő-berendezés használata nem volt szükséges és arányos (például hálószobában csupán szexuális tevékenység levideózására valamely fél tudta nélkül, esetleg indokolatlan módon joggal visszaélve követik el) igen komoly jogsérelemről beszélünk.

Ez esetben követelnünk kell a jogsértő tevékenység megszüntetését, a felvételek törlését (a közzététel platformjáról is, ha megosztásra került), valamint a felvételek végleges megsemmisítését.

Ezek után van lehetősége a személyiségi jogaiban sértett személy jogi úton anyagi kompenzációt, kártérítést követelni: a probléma meglétét és hátrányos következményeit a jog elismeri, de a keletkezett kár pénzben nem kifejezhető: itt jön elő a sérelemdíj intézménye.

További jogi lépések

A sérelemdíj mértéke a jogsértés mértékéhez arányosan igazodik,.

Az emberi méltósághoz, jó hírnévhez való jog megsértése annyira alapvető társadalmi érdek és emberi jog, hogy megsértésük esetén gyakran akár több millió forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezheti a bíróság a jogsértő magatartást tanúsító alperest.

Ezen felül, amennyiben a bíróság elismeri a jogsértés tényét, és hogy ezzel összefüggésben történt a kár (például kirúgtak a munkahelyemről egy olyan képfelvétel vagy mozgókép miatt, amit nem én készítettem és raktam fel az internetre) akkor az alperesnek adott esetben jelentős összeg megfizetésével kell számolnia a jövőben.

Azonban még ez sem kárpótolja teljesen a jogsértést elszenvedett felet, hiszen ezen értékek pénzben nem kifejezhetők, sérelmük sokszor visszafordíthatatlan károkat is okozhat az egyén életében: gondoljunk csak az okozott trauma lélekre gyakorolt hatására. Ezek a sérelmek pénzzel nem, csak idővel és szakember segítségével gyógyíthatóak.

Irodánk személyiségi jogi és/vagy szerzői jogi jogsértések esetén egyaránt áll szíves rendelkezésére. Számos ügyben jelentős és gyors eredményt értünk el az interneten (social media oldalakon, videó megosztó portálokon) található tartalmak töröltetése és ezt követően kártérítés, illetve sérelemdíj igénylése terén.

Kövessen minket Facebook-on!
LinkedIn
LinkedIn
Share

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Weboldalunk működését úgynevezett cookie-k (sütik) segítik. A használt cookie-król és technológiákról Adatvédelmi Nyilatkozatunk nyújt részletesebb tájékoztatást. Weboldalunk megfelelő működését szükségszerű és statisztikát kezelő cookie-k teszik lehetővé. Az „elfogadás” gomb megnyomásával a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára. Amennyiben változtatni kíván a cookie beállításokon, azt böngészője beállításain keresztül teheti meg.

Bezárás