Szakmai blog

Dash cam - a fedélzeti kamerák jogi megítélése

2023-02-02 | Data Protection

Dash cam - a fedélzeti kamerák jogi megítélése

Jelenleg hatályos szabályozás

Jelenleg sem EU-s, sem magyarországi szinten nincs egységes szabályozás a gépkocsikba felszerelt kamerák használatáról. Szabályozása országonként eltér, néhány országban, mint például Portugália, teljesen tiltott a használata.

Mivel Magyarországon semmilyen jogszabály nem tiltja a fedélzeti kamerák felhelyezését, azok szabadon felrakhatók, azonban használata személyiségi jogi és adatkezelési problémát is felvet.

Magánszemélyek és cégek közötti különbség

A GDPR nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére vonatkozik, ezért magánszemélyek engedély nélkül szerelhetnek fel fedélzeti kamerát a gépkocsijukba. Fontos kiemelni, hogy ezen felhasználási kategória szűken értelmezendő és minden egyéb esetben alkalmazandó a GDPR, valamint azt is, hogy az engedélyhez nem kötött felszerelés nem jelenti azt, hogy a kamera használata minden körülmények között jogszerű.

Jogi személyek esetén azonban nem értelmezhető ez a felhasználási kör, ezért ugyan a társaság jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés jogszerű, az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019-es iránymutatása alapján minden esetben mérlegelendő hogy az adott kamerás megfigyelés az érintettek jogaira és szabadságaira nézve milyen mértékű beavatkozást jelent. Külön kitér az iránymutatás arra, hogy fedélzeti kamera nem rögzítheti folyamatosan sem a forgalmat, sem az út mellett tartózkodó személyeket, ez ugyanis mások személyiségi jogait szükségtelen mértékben sérti.

Személyiségi jogi vonzata

A Ptk. rögzíti a képmáshoz és hangfelvételhez való jogot, mely szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ez alól a törvény kivételként csak a tömegfelvételt és nyilvános közéleti szereplésről készült felvételt említi. A fedélzeti kamera pedig egyik kategóriába sem tartozik, ezért a Ptk. szerint ebben az esetben szükség van az érintett hozzájárulására mind a felvétel elkészítéséhez, mind annak felhasználásához. Ezen hozzájárulás meglététől a bírói gyakorlat bizonyos esetekben eltekint, így polgári perekben vagy büntetőeljárásban való bizonyítás során nem mindig jogszerűtlen felhasználni az adott felvételt, ami indokolja a fedélzeti kamerák létjogosultságát:

A felvétel felhasználása bizonyítékként polgári perben és büntetőeljárásban, kivételek a hozzájárulás szükségessége alól:

Polgári perekben a bizonyítási eljárás szabad, azaz a bíró mérlegeli, hogy az adott felvételt (akár kép, akár hang) elfogad-e bizonyítékként. A helyzet hasonló a büntetőeljárásokban is, annak eldöntése ugyanis, hogy a felvétel személyiségi jogsértő-e, a polgári jog területére tartozik. Ezentúl a bírói joggyakorlat szerint az igazsághoz fűződő érdek felülírja azt, hogy adott esetben a bizonyíték személyiségi jogsértő. Mindezek alapján, amennyiben a felhasznált felvétel személyiségi jogot sért, az érintett személyiségi jogi pert indíthat és sérelemdíjat követelhet.

Ez alól kivétel, így nem sért személyiségi jogot a hozzájárulás nélkül rögzített kép- és hangfelvétel polgári perben való felhasználása, ha kizárólag az ellenérdekű fél perben tett valótlan nyilatkozatának cáfolatát és annak bizonyítását szolgálja a felhasználó méltányolható magánérdekének védelmében. Ennek analógiájára nem hivatkozhat sikerrel alanyi jogsértésre a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni. A bírói gyakorlat szerint (hang)felvétel készítése vagy felhasználása akkor nem minősül visszaélésnek, ha arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy az nem okoz aránytalan sérelmet. Mindezek alapján láthatjuk, hogy bizonyos esetekben jogkövetkezmény nélkül felhasználható egy kártérítési perben a fedélzeti kamera által rögzített felvétel.

Minden esetben fontos azonban a jóhiszeműség és tisztesség elvének, valamint a joggal való visszaélés tilalmának szem előtt tartása, ugyanis még kivételek esetén sem jogszerű az adott felvétel felhasználása, ha az visszaélésszerű vagy aránytalan.

Adatvédelmi vonzata

Amennyiben nem csak magáncélra használja valaki a felvételeket, úgy a GDPR és az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alkalmazandó, mivel személyes adatról és annak kezeléséről van szó. Ezen adatkezelés nem valósulhat meg akármilyen jogalapon, azok köre a GDPR-ban zárt felsorolást képez , melyek közül a fedélzeti kamerák által rögzített felvételek tárolására és felhasználására „az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés” jelenthet jogalapot, melynek korlátja, ha elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé. Így tehát ebben az esetben is esetről esetre mérlegelendő, hogy jogszerű-e az adatkezelés, vagy az érintett személyiségi jogai élveznek elsőbbséget. Ezekben az esetekben továbbá biztosítani kell az érintett széles körű jogait, mint például hozzáférési jog, helyesbítéshez és törléshez való jog, stb. Ezek betartása magánszemélyek esetén minimum kétséges, így a felvételek bármilyen megosztása (pl. közösségi médiában) nemcsak személyiségi jogsértő, de adatvédelmi szempontból is aggályos.

Pro-kontra érvek

Pro érvek:

  • felhasználható bizonyítékként egy polgári peres eljárásban (pl. kártérítés) vagy büntetőeljárásban (közlekedési bűncselekmények esetén főleg)
  • nem mindig jelent személyiségi jogsértést az, amikor bizonyítani szeretnénk igazunk
  • anyagi és nem anyagi kár megtérítése valószínűbb (pl. segítségnyújtás elmulasztása esetén rendszám alapján akár az elkövető is beazonosítható)

Kontra érvek:

  • esetleges személyiségi jogi pert vonhat maga után
  • adatvédelmi szabályok betartása bonyolult, annak megsértése pedig jogsértő, az érintett ezáltal kártérítésre lehet jogosult
  • nem minden országban legális a használata, így utazás során körültekintőnek kell lenni

Megkezdte működését az Online Platform Vitarendező Tanács

2024-09-10
Megkezdte működését az Online Platform Vitarendező Tanács

Az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT) augusztus 29-én kezdte meg működését, miután a Digitális Szolgáltatási Koordinátor elvégezte a testület tanúsítását. Cikkünkben röviden bemutatjuk az OPVT hátterét, lényegét és eljárását.

Bővebben

A kriptók új korszaka – hatályba lép a kriptovaluták piacáról szóló törvény

2024-05-14
A kriptók új korszaka – hatályba lép a kriptovaluták piacáról szóló törvény

2024. június 30-án hatályba lép az első kimondottan a kriptovaluták piacát szabályozó törvény a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény. A szabályozás szükségességét a kriptovaluta egyre nagyobb térnyerése és az uniós előírások hívták életre. Bár néhány évvel ezelőtt még csak néhány ismerték a kriptovaluta fogalmát, mára elmondhatjuk, hogy a gazdaság egy nagyon meghatározó részét képezik a különböző kriptoeszközök. Cikkünkben a jogszabály legfontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze.

Bővebben

Szoftvertesztelés fontossága

2024-02-01
Szoftvertesztelés fontossága

A szoftvertesztelés szinte elengedhetetlen része a szoftverfejlesztésnek és létfontosságú alkotóeleme a szoftver megbízhatóságának és az erőforrások optimalizálásának. Hogyan érdemes lefolytatni, és a fejlesztés melyik részén célszerű bevonni a tesztelés faktorát?

Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat